Automata öntözőrendszer

Manapság egy átlagos pihenő és díszkert létesítése során is komoly értékű növényanyag Az automata öntözőrendszer a pázsitnak, növényzetnek mindig pontosan a megfelelő mennyiségű vizet adja, mégpedig a kellő időben. A kert tulajdonosának nem kell törődnie a rendszeres és fáradtságos napi öntözéssel, elegendő gyönyörködnie az eredményben. Ezekkel a rendszerekkel oldott tápanyagokat, gyomirtó szereket is könnyen célba lehet juttatni. Víz- és energiatakarékosak, sőt intelligensek, mert például esőben nem öntöznek.

Professzionális kerttervezés

A kert kialakításának alapelveit nem lehet kész receptként odaadni senkinek, nem szigorú szabályok diktálják őket, és tág teret engednek az egyéniség érvényesítésének is. Van azonban néhány általános irányelv, melyekre kertünk megtervezése, valamint a kertépítés során mégis támaszkodhatunk. Ezek az irányelvek nemcsak a kert egészére, hanem egyes részeire is alkalmazhatók. A mérce valahol az egyszerűség és sokoldalúság, a nyugalom és a mozgalmasság között ingadozik. A kertépítés művészete ilyen végletek között próbál harmóniát teremteni. Harmónia alatt azt értjük, hogy a részeket az egészhez viszonyítjuk, és igyekszünk őket egymáshoz hangolni, legyen szó egy épület vagy telek méretarányairól, az épület és a kert jellegét meghatározó természeti környezet viszonyáról, vagy akár a különböző anyagokról, melyeket a kertben felhasználtunk - ezeknek mind-mind illeszkedniük kell a házhoz és környezetéhez, valamint a kert témájához is. Kiegyensúlyozott összhatás csak úgy kelthető, ha a méretarányok is megfelelőek. Ennek főleg a kerti fákkal kapcsolatban van különleges jelentősége, mivel csak 10-20 év elteltével állapítható meg, hogy annak idején helyesen választottuk-e meg az arányokat. Ez a tény már az ültetés időpontjában hallatlanul gondos mérlegelést tesz szükségessé. A jól kialakított kert a természetes és mesterséges anyagok sokasága ellenére is mindig egységesnek tűnik, és összhangban áll környezetével is. Az évek múlását is figyelembe véve a formák kétségtelenül a kerttervezés és kertépítés legjelentősebb eszközei, de a formákkal együtt járnak a színek is, és a végleges benyomást e két tényező alapján alakítjuk ki. A kert hangulatát és atmoszféráját nemcsak a virágok színe határozza meg: fontos szerep jut ebben a különböző árnyalatú leveleknek is. A figyelmet magukra irányító színek (sárga, narancssárga, vörös) egyben meleg színek is, szemben olyan visszafogott színekkel, mint a kék, a zöld és a lila. A meleg színek közelséget, a hideget távolságot sugallnak. A tér optikai tágítása főleg a kék különböző árnyalataival érhető el. A háttérben célszerű hideg színeket alkalmazni. Az előtérben álló meleg színek ezzel szemben közelebb hozzák a hátteret is. A kert képét befolyásoló tényezők: éghajlat, talaj, környezet, a telek nagysága, fekvése és fényviszonyai. Minél jobban sikerül igazodni ezekhez az adottságokhoz, annál harmonikusabban simul majd bele kertünk a környezetébe, és annál szebben fejlődik majd a növényzete.

Kertépítés, növénytelepítés

Házikerteknél az apróbb felületek könnyen arra csábítanak, hogy az optimálisan lehetségesnél többféle fajt ültessünk, aminek a legtöbbször áttekinthetetlen összevisszaság az eredménye. A fajonkénti nagyobb darabszám és a csoportosítás fokozza a hatást. A szoliter és vezérnövényeket egyenként vagy kettesével-hármasával ültetjük. A kísérő növények öt, hét vagy kilenc tagból álló csoportokban mutatnak a legjobban, míg az alacsony töltőnövényeket ennél is nagyobb számban célszerű ültetni. Kertépítés során bármilyen növénykiültetésről van szó, az elvárások mindig ugyanazok:A formákat és arányokat összhangba kell hozni.A növekedési formák, magasságok, szerkezetek és textúrák kölcsönösen egészítsék ki egymást.A színek egymással harmonizálva vagy kontrasztot alkotva erősítsék egymás hatását (vegyük figyelembe a virágzási sorrendet is). Az a cél, hogy egy-egy vegetációs perióduson belül izgalmas egymásutánban következzenek a jövő és a múlt virágai. A virágzásnak ezen játékai azonban csak megfelelő háttér előtt érvényesülhetnek igazán.A színek megválasztásán kívül a kiültetések formai felépítése is a siker egyik alapfeltételének számít:Az úgynevezett "pultszerű" kialakításánál, pl. a szegélyágyak esetében magasság szerint rendezzük el a növényeket, vagyis a nagyobb termetűek hátrébb kerülnek a sorba.A több oldalról is körüljárható úgynevezett rabattágyakban a magasabb növényeket a középső részbe célszerű ültetni, majd az alacsonyabbakkal fokozatosan közelíthetünk a virágágy szélei felé.Lazább benyomást kelt a kiültetés, ha eltérünk a magasság szerinti elrendezés szigorú rendjétől, és néhány magasabb növényt előbbre hozva az alacsonyabbak közé helyezünk.A kiültetések formai felépítésében a virágzási időkhöz is igazodjunk. A korábban virágzó fajtákat mindig hátrább, a későbbieket inkább az előtérbe ültessük. Minden kertben különböző szituációk és változó tenyészhelyi körülmények uralkodnak, ebből adódóan két kert hangulata sem lehet egyforma. A hely szellemét megérezni és megragadni, majd a tervek kialakítása során figyelembe venni annyit jelent, hogy kertünket egyedi, ám tenyészhely jellegének megfelelő módon kell megalkotnunk, hogy rendelkezzen a csak rá jellemző kisugárzással. Ha figyelembe vesszük a növényeknek a tenyészhellyel és a többi növénnyel szemben támasztott igényeit, akkor minden esélyünk megvan rá, hogy a kompozíció szép és harmonikus lesz majd. A színekkel és a formákkal játszva a kreativitásnak is bőséges játéktere marad még.

Sziklakertek, kerti tavak építése

Sziklakert nemcsak nagyobb, lejtős kertekben alakítható ki, hanem egészen kis kertekben is jól beilleszthető, különösen akkor, ha a terep kissé egyenetlen, a telket pedig itt-ott rézsűk tagolják. Bármilyen szintkülönbség felfogható egy-egy kisebb támfallal, és ezzel máris létrehoztuk a sziklakerti növények számára alkalmas életteret. Egyéb esetben a sziklakertet szárazon rakott fallal helyettesítjük. Ezt a funkciót akár egy egy térelválasztóként vagy határolóelemként megépített kőfal is betöltheti. Formális kialakítású kertekben arra is van lehetőség, hogy kövek segítségével hozzunk létre kiemelt ágyakat. Szárazon rakott fal A sziklás tájakra jellemző természetes növényzettel benőtt magas sziklakertet kertben nemigen találni. Egy szárazon rakott terméskő falból, melynek réseiben kerti talajból, komposztból, homokból és esetleg némi agyagból készült keveréket tömködünk, viszonylag rövid idő alatt magából is természetes sziklafal lesz, mert a szél és a rovarok által hordott magok és termések gondoskodnak erről. Természetesen a fugákba magunk is ültethetünk egy-egy gyökérlabdás növényt.Kőfal A rétegesen rakott fallal szemben, mely általában hasított kőtömbökből vagy lapos kődarabokból készül, a kőfalakhoz különálló, nagyobb, gömbölyded köveket használjunk. Ha ezt magára hagyjuk, akkor hamarosan megjelennek rajta a környezetében élő lágy szárú növények - napkedvelő, szárazságtűrő évelők segítségével viszont színpompás virágos kert alakítható ki rajtuk. Az efféle kőfalak leginkább a természethű kialakítású kertekhez illenek, akár a tér tagolására, akár az utca felől érkező zaj kiszűrésére használhatjuk őket.Formális kialakítású sziklakertek Némi ráfordítással egy formális stílusú virágágyból is látványban gazdag sziklakert alakítható ki. Egy szögletes alapterülten ritkásan, véletlenszerű elrendezésben helyezünk el kőtömböket. Egyesével ültessünk közéjük törpe termetű cserjéket, sziklai évelőket, alacsony termetű kék vagy szürkéskék levelű fűféléket és különböző hagymás- és gumós növényeket, hogy az ágy egész évben érdekes látványt nyújtson.

Kert fenntartási munkák, füvesítés

Automata, talajba rejtett öntözőrendszer telepítése nélkül nem tudok elképzelni igényes, szép kertet. Már az első munkáim során is telepítettem ilyen rendszert. A legrégebbi saját tervezésű és kivitelezésű öntözőrendszer, nyolc éve működik kifogástalanul. Mindenkinek javaslom, aki díszkert kialakításán gondolkozik, hogy kalkuláljon vele, és kérje a kertépítészeti ajánlatot ezzel együtt!A kert füves felületei a felhasználás céljától függően lehetnek kicsik és nagyobbak, központi vagy kissé rejtettebb fekvésűek, és néhány vagy több fűfajból, illetve fajtából állnak.A díszgyep rövidre nyírt, sűrű, gyommentes zöld szőnyeg, mely a kertépítés egyik leglátványosabb eleme. A díszgyep nem igazán alkalmas arra, hogy nap mint nap járjunk rajta, mivel a díszgyep finom levelű, sűrűn növő fűfajokból, amelyek nem elnyűhetetlenek. Tömött gyepet csak egészen sűrű (hetenként végzett) fűnyírással érhetünk el. Az állandó nyírás miatt azonban folyamatosan gondoskodnunk kell a tápanyag-utánpótlásról, hogy a fű zavartalanul növekedhessen. A különleges gondozási eljárások közé tartozik a szellőztetés és az időnkénti hengerezés. A díszgyep kert legfőbb látványossága lehet, amelybe hangsúlyos elemként csak egy-két díszcserje vagy szoliter növény kerüljön. E zöldfelület mérete, formája és jellege az egész kert képét meghatározza, és megfelelően alkalmazva még kisebb kertekben is nagyvonalú térérzést kelthetünk általa.A használatra alkalmas gyep nem olyan szép, mint a díszgyep, viszont az egész család hancúrozhat rajta, nyugodtan rá lehet lépni, és "kíméletlenül" használható. Gondozásigénye korántsem akkora, mint a díszgyepé, de ha sokat használjuk, akkor gyakrabban kell nyírni is.A virágos gyep, melyet számtalan vadvirág is átsző, önmagában is szép látványt nyújt. Virágos gyepet ott érdemes kialakítani, ahol szeretnénk minél jobban megközelíteni a természetes állapotot, és az egész kert természetes jellegű, vagy ahol a családban kisgyermekek is élnek. A meglévő, vagy frissen elvetett gyepbe szigetszerű foltokban tartós vadnövényeket telepítünk vagy vetünk. Ezeknek az előörsöknek, a trágyázásnak és a kétszeri nyírásnak köszönhetően idővel szép virágos felület alakul majd ki.Az, hogy a három gyeptípus közül melyiket választjuk, egyrészt attól függ, hogy mire akarjuk használni a felületet - vagyis a kert esztétikai elemeként vagy játszóhelyként -, másrészt attól, hogy milyen az éghajlat, a talaj és a terület fekvése. Bőséges tápanyagtartalmú talajban ne is reméljük, hogy fajtákban gazdag virágos gyepet nevelhetünk - ez ugyanis évekig tart. A rosszabb, soványabb vagy akár nyirkosabb talaj viszont az angol kastélyok parkját idéző díszgyep számára alkalmatlan.

Fák metszése, permetezése, fakiszedés, fakivétel.

Manapság egy átlagos pihenő és díszkert létesítése során is komoly értékű növényanyag és igényes gyep kerül telepítésre. Számtalan módja van annak, hogy vizet vigyünk a kertbe. A kisebb, formális kialakítású és modern kertekbe elsősorban a mértani alakzatokat formáló medencék illenek, a kötetlen formában kialakított és természethű kertekbe inkább a szabadon ívelő körvonalú, változó mélységű és partszélességű vízfelületek. Annak eldöntésekor, hogy milyen jellegű vízfelülettel díszítsük a kertünket, a helyviszonyokat, a kert stílusát és saját kívánságainkat kell figyelembe vennünk.A dísztavak elsősorban dekoratív elemek, melyek akár a legkisebb helyen is kialakíthatók. Minél kisebb a tó, annál kevesebb növényt ültethetünk bele és a partjára, különben nem érvényesül kellőképpen a víztükör. A merev vonalú, kerek, négyszögletes vagy négyzet alakú, egyértelmű szegéllyel körülvett medencék mindig hatásos kertépítészeti elemek lehetnek, és szinte bármilyen kertben jól alkalmazhatók. A növényekkel dúsan benőtt kertben megnyugtatóan hatnak a tiszta formák, mert a tekintetet erőteljesebben a vízfelületen tükröződő, varázslatos látványt nyújtó fényekre és tárgyakra irányítják.Aki a kerti tavat igazi természetbarátként elsősorban biotópnak tekinti, és legalább 20 négyzetmétert fel tud szabadítani kertjéből vízfelület céljára, annak szóba se jöhet más, csak egy valódi, természethű tó. Nagyobb kertekben a tó környékét is a természetet utánozva alakíthatjuk ki, és a víztükör először fokozatosan mocsárvidékké alakul, az pedig észrevétlenül adja át helyét a tulajdonképpeni kert évelőágyainak vagy egy tágas rétnek. Akinek kisebb területű kertje van, az gyakran arra kényszerül, hogy a tó közvetlen környezetét mesterségesen alakítsa ki. Ilyenkor a tó miatt kiemelt földet a tó kereteként és háttereként kisebb dombként is felhalmozhatjuk, majd a száraz élőhelyekre vagy sziklakertekre jellemző növényekkel ültethetjük be.A kertben akkor lehet vízfolyást kialakítani, ha a telek természetes adottságainál fogva vagy talajkiemelés eredményeképpen rendelkezésre áll egy kisebb-nagyobb lejtő. Ezt a szintkülönbséget kihasználva hozhatjuk mozgásba a vizet, amihez már a legkisebb magasságkülönbség is elegendő lehet. Minél meredekebb a terep, és minél nagyobb a víztömeg, annál dinamikusabb és erősebb vízfolyás alakulhat ki. A víz patakszerűen kanyarogva vagy formális kialakítású csatornákba terelve, sziklákon bukdácsolva, kövekből előspriccelve, vízesés- vagy vízlépcsőszerűen alázuhogva is átszelheti a kertet. A szökőkutak, vízköpők, csobogókövek és egyéb játékos megoldások akár a legkisebb kertben is elférnek, és kellemes változatosságról gondoskodnak.

Kerítések, támfalak építése, kerti burkolatok, kerti tavak

Ezek jó kondícióban tartásához nélkülözhetetlen elem az automata öntözés, melyet a legkedvezőbb öntözési időre állíthatunk, megbízhatóan működik, és nyaralásunk ideje alatt sem kell aggódnunk kertünk állapota miatt. Kertünk kialakítása során nem mondhatunk le az utakról, ösvényekről, lépcsőkről és szilárd burkolattal ellátott felületekről. Az utak elválasztják és tagolják a kert részeit, megközelíthetővé teszik őket az utca felől, elvezetnek a ház bejáratához. Aki végighalad rajtuk, annak út közben feltárulnak a kert szépségei és rejtettebb részletei is.A lépcsők és fellépők segítenek leküzdeni a magassági különbségeket, valamint összekötik a különböző síkokban elterülő tereket. A szilárd burkolattal ellátott tereken mód van ülőhelyek, dézsás növények és kerti díszek elhelyezésére is.Az utak vonalvezetésének megtervezése során az egyik alapszabály, hogy a kert ne legyen egyetlen pillantással áttekinthető. Sokkal izgalmasabb, ha a kert egy része rejtve marad, és csak fokozatosan tárulnak fel az apróbb-nagyobb titkok. Ezt az elvet különösen a kisebb kertekben alkalmazhatjuk sikerrel. Ha egy kerti út eltűnik egy kanyar mögött, rögtön létrejön a távolság illúziója, még akkor is, ha a kert valójában néhány méterrel később véget ér. Az utak kialakítása során törekednünk kell a hierarchiára: kell egy főút, mely általában szélesebb a többinél, ebből ágaznak el a mellékutak, azokból pedig az ösvények. A főút a telek részeinek fő összeköttetését termeti meg. Mellékutak és ösvények kialakítására csak nagyobb vagy kötetlen formájú és áttekinthetetlen terepen elterülő kertek esetében kerül sor. Általában viszonylag keskenyek, burkolatuk egyszerű, egy-egy járólapból áll, de lehet gyepszőnyeg, esetleg föld is.A kötetlen formában kialakított kertben az utak többé-kevésbé szabályos, a terep vonalát követő ívben futnak. Nincs kifejezetten határolt szegélyük, mert végig növények kísérik őket, melyek itt-ott az út felületének egy részét is eltakarják.A szigorúan formális kialakítású kertben az utak egyenesek, a kertet mértani alakzatokra osztják, szegélyük határozottan kiépített.Ne daraboljuk fel utakkal a kertet, és a nagyobb tereket se szabdaljuk szét, ha nem feltétlenül szükséges! Minden szilárd burkolatú felület egyöntetű legyen - ez elegáns benyomást kelt.Majdnem minden kertben akad valamilyen kisebb szintkülönbség, melyeket át kell hidalni - ilyen esetben lépcsőt vagy fellépőt kell építenünk. A teljes sík kert is érdekesebbé tehető, ha egy részét kissé megemeljük, vagy mélyebbre süllyesztjük. A lépcsőfokokat mindig csoportosan és nem elszórtan építjük be a kerti út vonalába. Minél laposabb és szélesebb egy lépcsőfok, annál kényelmesebb rajta közlekedni. Az ember átlagos lépéshosszának két fellépő magassága plusz egy lépcsőbelépő szélessége felel meg, ez kb. 63-65 cm. A kertben 12-15 cm-es lépcsőfellépő magassággal szokás számolni. A hosszú lépcsőket optikailag pihenők közbeiktatásával tehetjük rövidebbé. A lépcsőfokok oldalát ahol csak lehet, be kell süllyeszteni a környező talajba. A végleges szélességnél hagyjuk őket legalább 15-0 cm-rel szélesebbre, hogy gondosan megválasztott növényeket ültethessünk a közelükbe, melyek a szélüket is benövik majd.A pergolák és sétalugasok mindenfajta növénykompozíció ideális kiegészítői lehetnek. A szó szoros értelmében támogatják a növényeket, mivel valamennyi kúszni és kapaszkodni képes növénynek lehetőséget kínálnak arra, hogy a lehető legmagasabbra nőjenek. Így jönnek létre hirtelen a zöld vagy virágos növények alkotta falak és tetők, melyek a kerten belül újabb tereket zárnak körül és kiválóan alkalmasak ülőhelyek kialakítására, térelválasztónak vagy árnyékolónak. Minél vastagabbak az építmény elemei, annál több árnyékot vetnek. Ez nyáron jól jöhet, de télen minden napsugárra nagy szükségünk lehet. Ugyanezt a növények kiválasztásakor is vegyük figyelembe. A gyenge növekedésű fajok és fajták több fényt engednek át, mint a sűrű lombú futónövények.

Fenntartás

A gondozás sokak szemében egyet jelent a fáradságos munkával. Mivel pedig az ember a kertben elsősorban pihenni szeretne. az ellentmondás feloldhatatlannak látszik. Csakhogy egy ápolatlan kert hamarosan elveszíti minden vonzerejét és alkalmatlanná válik a kikapcsolódásra. Egy szépen megépített kert gondozása nem kis feladat, komoly szakértelmet igényel. Téves lenne azt gondolnunk, hogy elég levágnunk a füvet és néha megnyírnunk a sövényt. Természetesen a kert építésénél nagyon fontos szempont a későbbi fenntarthatóság. Minél nagyobb, színesebb, sok fajt felsorakoztató kertet építünk, annál nehezebben lesz fenntartható az eredetileg elképzelt és meg is valósított állapot.Elengedhetetlen fenntartási munkák: a gyep rendszeres nyírása fák, cserjék rendszeres nyírása, metszése gyommentesítés speciális trágyák kijuttatása (gyepre, cserjékhez, örökzöldekhez) az öntözés hangolása az évszakoknak és a növényfajtáknak megfelelően védekezés a gomba, rovar és vírusfertőzésekkel szemben A szép füvet, annak érdekében, hogy megfelelően dúsuljon és friss maradjon, legalább hetente egyszer le kell vágni. A gyepből a gyom eltávolítása nem kis feladat. Ezt végezhetjük kézzel, ami igen időigényes és fáradságos feladat, vagy használhatunk szelektív gyomirtót. A fák és cserjék rendszeres metszésével érhetjük el, hogy növényeink a megfelelő formában növekedjenek. A cserjeágyásokat is rendszeres ki kell gyomlálni, fel kell kapálni. A kapálás azon túl, hogy a gyomlálás látványos eszköze, lazítja a gyökérzónát, elősegítve ezzel a növény egészségesebb fejlődősét. Rendkívül fontos a kert megfelelő táplálása. Minden növénynek más és más arányban van szüksége tápanyagokra, nyomelemekre. Vannak trágyák melyek a gyepre valók, vannak speciális cserjetrágyák, és vannak olyanok, melyek örökzöldjeink fejlődését segítik. Sajnos napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt a különféle fertőzések és növénybetegségek jelenléte a kertekben, parkokban. Ezek leggyakrabban a különféle gombás fertőzések vagy a rovarkártevők felszaporodása. Ezek ellen speciális szerek kipermetezésével védekezhetünk.Annak érdekében, hogy a szépen és kellő odafigyeléssel megépített kertünk hosszú évekig megőrizze szépségét, üdeségét, javasoljuk hogy rendszeresen forduljon szakemberhez.